{"id":99377,"date":"2020-11-20T15:54:06","date_gmt":"2020-11-20T13:54:06","guid":{"rendered":"https:\/\/obera.fr\/a-mi-tanacsunk\/la-pollution-de-lair\/"},"modified":"2025-05-07T10:16:28","modified_gmt":"2025-05-07T08:16:28","slug":"la-pollution-de-lair","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/obera.fr\/hu\/a-mi-tanacsunk\/la-pollution-de-lair\/","title":{"rendered":"L\u00e9gszennyez\u00e9s"},"content":{"rendered":"\n

A WHO becsl\u00e9se szerint 2005-ben Franciaorsz\u00e1gban 42 000 \u00e9s 48 000 ember halt meg a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben (az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g tanulm\u00e1nya alapj\u00e1n), \u00e9s a l\u00e9gszennyez\u00e9s a glob\u00e1lis hal\u00e1loz\u00e1s 11,6%-\u00e1\u00e9rt felel\u0151s.<\/strong><\/p>\n\n

A. Mir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk?<\/h2>\n\n

1. Mi a por?<\/h3>\n\n

A por olyan szil\u00e1rd r\u00e9szecske, amelynek aerodinamikai \u00e1tm\u00e9r\u0151je legfeljebb 100 mikrom\u00e9ter, vagy amelynek hull\u00e1si sebess\u00e9ge norm\u00e1l h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt legfeljebb 0,25 m\u00e9ter\/m\u00e1sodperc: R. 4222-3 cikk.<\/p>\n\n

2. \u00c1ltal\u00e1nos inform\u00e1ci\u00f3k a r\u00e9szecsk\u00e9kr\u0151l \u00e9s a m\u00e9r\u00e9sekr\u0151l<\/h3>\n\n

El\u0151sz\u00f6r is, \u00edme n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9retfogalom:1 \u00b5m (1 mikrom\u00e9ter) = 0,0001 cmEgy hajsz\u00e1l \u00e1tm\u00e9r\u0151je 50 \u00e9s 70 \u00b5m k\u00f6z\u00f6tt vanEgy v\u00edrus 0,01 \u00e9s 0,4 \u00b5m k\u00f6z\u00f6tt vanA sz\u0171r\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n mindig a PM-r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk… De mit jelent ez?A PM olyan szuszpenzi\u00f3ban l\u00e9v\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9kre utal, amelyek \u00e1tm\u00e9r\u0151je kisebb a megadott sz\u00e1mn\u00e1l. Ezeket mindig \u00b5m-ben fejezik ki. A PM 2,5 a 2,5 \u00b5m-n\u00e9l nem nagyobb m\u00e9ret\u0171 r\u00e9szecsk\u00e9kre utal. <\/p>\n\n

3. Mi a leveg\u0151 min\u0151s\u00e9ge?<\/h3>\n\n

Gyakran hallunk a leveg\u0151 min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatokr\u00f3l. De mi is az a leveg\u0151min\u0151s\u00e9g, \u00e9s hogyan befoly\u00e1solhatja mindennapi \u00e9let\u00fcnket? A leveg\u0151min\u0151s\u00e9g a PM 10 finom r\u00e9szecsk\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9re \u00e9s a leveg\u0151ben l\u00e9v\u0151 k\u00e1ros g\u00e1zok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra utal. Ezek a szennyez\u0151 anyagok term\u00e9szetes \u00faton, gy\u00e1rt\u00e1si folyamatok sor\u00e1n vagy \u00e9get\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt keletkeznek. <\/p>\n\n

A WHO \u00faj referenciak\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9kei a p\u00e1rizsi r\u00e9gi\u00f3ra vonatkoz\u00f3an<\/strong><\/p>\n\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt adatok azt mutatj\u00e1k, hogy a l\u00e9gszennyez\u00e9s m\u00e9g a kor\u00e1bban elfogadottn\u00e1l is alacsonyabb koncentr\u00e1ci\u00f3ban k\u00e1ros hat\u00e1ssal van az eg\u00e9szs\u00e9gre. E meg\u00e1llap\u00edt\u00e1shoz igazodva a WHO \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy szinte valamennyi referenciak\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9k\u00e9t cs\u00f6kkenti. <\/p>\n\n

\"légszennyezés,<\/figure>\n\n

A 2005-\u00f6s \u00e9s 2021-es referenciak\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti legjelent\u0151sebb v\u00e1ltoz\u00e1s a nitrog\u00e9n-dioxidot \u00e9rinti: az \u00e9ves \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9k 40 \u00b5g\/m3-r\u0151l 10 \u00b5g\/m3-re cs\u00f6kkent, a napi aj\u00e1nl\u00e1s pedig 25 \u00b5g\/m3. Eml\u00e9keztet\u0151\u00fcl, a nitrog\u00e9n-dioxidot \u00cele-de-France r\u00e9gi\u00f3ban els\u0151sorban a k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9s bocs\u00e1tja ki, amely a teljes nitrog\u00e9n-oxid-kibocs\u00e1t\u00e1s 53%-\u00e1t teszi ki. Meg kell jegyezni, hogy a WHO aj\u00e1nl\u00e1sai k\u00e9t m\u00e1sik szennyez\u0151 anyagra, a sz\u00e9n-monoxidra (CO) \u00e9s a k\u00e9n-dioxidra (SO2) is vonatkoznak, de e szennyez\u0151 anyagok CO-tartalma a p\u00e1rizsi r\u00e9gi\u00f3ban nagyon alacsony, az SO2-tartalom pedig gyakorlatilag nulla. <\/p>\n\n

\"a<\/figure>\n\n

B. A szennyez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai<\/h2>\n\n

1. Fizikai szennyez\u00e9s<\/h3>\n\n

B\u00e1r mindennapi \u00e9let\u00fcnkben zavar\u00f3 lehet, nem minden por k\u00e1ros. Az teszi \u0151ket k\u00e1rosakk\u00e1, hogy nagyon finom r\u00e9szecsk\u00e9kre apr\u00f3z\u00f3dnak. <\/p>\n\n

A fizikai szennyez\u00e9s olyan por, amely, ha nagyobb lenne, nem lenne hat\u00e1ssal az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkre.<\/p>\n\n

2. Biol\u00f3giai szennyez\u00e9s<\/h3>\n\n

A szennyez\u0151 anyagok e kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik minden olyan organizmus, amely porban \u00e9l, vagy a leveg\u0151ben sz\u00e1ll. Ide tartoznak a poratk\u00e1k, pen\u00e9szgomb\u00e1k, sp\u00f3r\u00e1k, v\u00edrusok \u00e9s bakt\u00e9riumok. <\/p>\n\n

Ezek er\u0151sen allergiz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00faak, \u00e9s irrit\u00e1lj\u00e1k a torkot \u00e9s a l\u00e9gutakat.<\/p>\n\n

3. K\u00e9miai szennyez\u00e9s<\/h3>\n\n

a. Ill\u00e9kony szerves vegy\u00fcletek (VOC) <\/h4>\n\n

A VOC-ok az anyagok sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9t foglalj\u00e1k magukban. Ezek olyan k\u00e9miai vegy\u00fcletek, amelyek f\u0151k\u00e9nt a k\u0151olaj \u00e9get\u00e9ssel, p\u00e1rolg\u00e1ssal vagy feldolgoz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 leboml\u00e1sa sor\u00e1n keletkeznek. Sz\u00e1mos professzion\u00e1lis, ipari \u00e9s h\u00e1ztart\u00e1si term\u00e9kben is megtal\u00e1lhat\u00f3ak, p\u00e9ld\u00e1ul ragaszt\u00f3kban, gyant\u00e1kban, foltelt\u00e1vol\u00edt\u00f3kban, old\u00f3szerekben, fest\u00e9kekben, rovarirt\u00f3kban stb. Minden ter\u00fcleten a mindennapi \u00e9let\u00fcnk r\u00e9szei.Rendk\u00edv\u00fcl ill\u00e9kony jelleg\u00fck miatt gyorsan eloszlanak \u00e9s az \u00f6sszes helyis\u00e9get szennyezik. <\/p>\n\n

b. Benzol, toluol, etil-benzol, xilol (BTEX) <\/h4>\n\n

A BTEX a VOC-ok legk\u00e1rosabb csal\u00e1dja. E 4 vegy\u00fcletr\u0151l ismert, hogy r\u00e1kkelt\u0151 \u00e9s endokrin rendszert k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa. Kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u0151olaj \u00e9get\u00e9s\u00e9b\u0151l, \u00e1talakul\u00e1s\u00e1b\u00f3l vagy elp\u00e1rolg\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s megtal\u00e1lhat\u00f3k minden m\u0171anyagiparban, petrolk\u00e9miai iparban, benzinkutakon, zs\u00edrtalan\u00edt\u00f3kban, k\u0151olajterm\u00e9kekben stb. <\/p>\n\n

c. CMR-ek \u00e1ltal\u00e1ban <\/h4>\n\n

A CMR-ek olyan k\u00e9miai anyagok, amelyek r\u00e1kkelt\u0151ek, mutag\u00e9nek vagy reprodukci\u00f3t k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00faak. Ezek a szennyez\u0151 anyagok legk\u00e1rosabb kateg\u00f3ri\u00e1ja, de egyben a legszigor\u00fabban ellen\u0151rz\u00f6ttek is. <\/p>\n\n

d. A CMR-ek saj\u00e1tos esete <\/h4>\n\n

-Mi a CMR<\/strong><\/p>\n\n

A CMR kifejez\u00e9s olyan term\u00e9kre vagy ipari gy\u00e1rt\u00e1si folyamatra utal, amely r\u00e1kkelt\u0151, mutag\u00e9n vagy reprodukci\u00f3t k\u00e1ros\u00edt\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9ket bocs\u00e1t ki. 2015 j\u00faniusa \u00f3ta a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmk\u00e9vel kell ell\u00e1tni \u0151ket:<\/p>\n\n

\"CMR<\/figure>\n\n

A CMR olyan r\u00e9szecske, amely megfelel az al\u00e1bbi le\u00edr\u00e1sok egyik\u00e9nek:<\/p>\n\n

    \n
  • Karcinog\u00e9n: Vesz\u00e9lyes k\u00e9miai anyag tiszta \u00e1llapotban (azbeszt, fapor, benzol stb.) vagy kever\u00e9kben, illetve folyamatban, amely r\u00e1kot okozhat, vagy annak gyakoris\u00e1g\u00e1t n\u00f6velheti.<\/li>\n\n\n\n
  • Mutag\u00e9n vagy genotoxikus: olyan vegyi anyag, amely a sejtek kromosz\u00f3m\u00e1inak szerkezet\u00e9ben vagy sz\u00e1m\u00e1ban v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9z el\u0151. A kromosz\u00f3m\u00e1k a sejtmag DNS-t hordoz\u00f3 r\u00e9szei. A mutag\u00e9n (vagy genotoxikus) hat\u00e1s a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kezdeti szakasza. <\/li>\n\n\n\n
  • Reprodukci\u00f3t k\u00e1ros\u00edt\u00f3 vagy reprotoxikus: olyan k\u00e9miai term\u00e9k (pl. \u00f3lom), amely f\u00e9rfiak vagy n\u0151k term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t k\u00e1ros\u00edthatja, vagy megv\u00e1ltoztathatja a magzat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t (spont\u00e1n vet\u00e9l\u00e9s, fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g stb.). (Forr\u00e1s INRS: CMR vegyi anyagok) <\/li>\n<\/ul>\n\n

    -Mik azok a CMR term\u00e9kek?<\/strong><\/p>\n\n

    A CNRS \u00e1ltal 2017. j\u00fanius 30-\u00e1n CMR-nek min\u0151s\u00edtett \u00f6sszes term\u00e9k jegyz\u00e9ke<\/p>\n\n

    Honnan tudom, hogy CMR term\u00e9keket haszn\u00e1lok-e?<\/strong><\/p>\n\n

      \n
    • A 2006. j\u00falius 13-i miniszteri rendelet szerint minden olyan anyag, k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny vagy elj\u00e1r\u00e1s, amelyet :<\/li>\n\n\n\n
    • Az auramin el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/li>\n\n\n\n
    • koromban, k\u00e1tr\u00e1nyban, szurokban, sz\u00e9nf\u00fcstben vagy porban jelen l\u00e9v\u0151 policiklikus arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9neknek val\u00f3 expoz\u00edci\u00f3val j\u00e1r\u00f3 munk\u00e1k<\/li>\n\n\n\n
    • A nikkelmatt p\u00f6rk\u00f6l\u00e9s \u00e9s elektrofinom\u00edt\u00e1s sor\u00e1n keletkez\u0151 pornak, f\u00fcstnek vagy k\u00f6dnek val\u00f3 kitetts\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3 munka.<\/li>\n\n\n\n
    • Er\u0151s savas elj\u00e1r\u00e1sok az izopropil-alkohol gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1n\u00e1l<\/li>\n\n\n\n
    • Bel\u00e9legezhet\u0151 fapornak val\u00f3 kitetts\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3 munka<\/li>\n\n\n\n
    • Formaldehideknek val\u00f3 kitetts\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3 munka<\/li>\n\n\n\n
    • A CMR-hat\u00f3anyagokkal szennyezett munkaeszk\u00f6z\u00f6k karbantart\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s szem\u00e9lyzet (R. 4412-73. cikk)<\/li>\n\n\n\n
    • Karbantart\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gek, ahol az expoz\u00edci\u00f3 jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9se el\u0151rel\u00e1that\u00f3 (R. 4412-75 cikk).<\/li>\n<\/ul>\n\n

      e. Az \u00e9rintett ipar\u00e1gak<\/h4>\n\n

      Az INRS nem kimer\u00edt\u0151, nem hierarchikus list\u00e1t k\u00e9sz\u00edt a CMR \u00e1ltal \u00e9rintett tev\u00e9kenys\u00e9gi \u00e1gazatokr\u00f3l:<\/p>\n\n

        \n
      • az \u00e9p\u00edt\u0151iparban ,<\/li>\n\n\n\n
      • a k\u00f6zmunka-\u00e1gazat,<\/li>\n\n\n\n
      • vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s,<\/li>\n\n\n\n
      • haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9s,<\/li>\n\n\n\n
      • koh\u00e1szat,<\/li>\n\n\n\n
      • az \u00fcvegipar,<\/li>\n\n\n\n
      • a f\u00e9mipar,<\/li>\n\n\n\n
      • a vegyipar,<\/li>\n\n\n\n
      • a gy\u00f3gyszeripar,<\/li>\n\n\n\n
      • a b\u0151ripar,<\/li>\n\n\n\n
      • a gumiipar,<\/li>\n\n\n\n
      • az olajipar,<\/li>\n\n\n\n
      • a faipar,<\/li>\n\n\n\n
      • mez\u0151gazdas\u00e1g,<\/li>\n\n\n\n
      • kutat\u00f3laborat\u00f3riumok,<\/li>\n\n\n\n
      • szolg\u00e1ltat\u00e1sok (karbantart\u00e1s, takar\u00edt\u00e1s stb.).<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        A WHO becsl\u00e9se szerint 2005-ben Franciaorsz\u00e1gban 42 000 \u00e9s 48 000 ember halt meg a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben (az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g tanulm\u00e1nya alapj\u00e1n), \u00e9s ez a szennyez\u00e9s a glob\u00e1lis hal\u00e1loz\u00e1s 11,6%-\u00e1\u00e9rt felel\u0151s. Mi a por, a leveg\u0151 min\u0151s\u00e9ge \u00e9s a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai? <\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":99046,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"Tan\u00e1csunk: minden, amit a l\u00e9gszennyez\u00e9sr\u0151l tudni kell","_seopress_titles_desc":"A WHO becsl\u00e9se szerint 2005-ben 42 000 \u00e9s 48 000 ember halt meg Franciaorsz\u00e1gban a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben, ami a glob\u00e1lis hal\u00e1loz\u00e1s 11,6%-\u00e1t teszi ki.","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[314],"tags":[],"class_list":["post-99377","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-mi-tanacsunk","generate-columns","tablet-grid-50","mobile-grid-100","grid-parent","grid-50","no-featured-image-padding","resize-featured-image"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/99377","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=99377"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/99377\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":99394,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/99377\/revisions\/99394"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/99046"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=99377"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=99377"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/obera.fr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=99377"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}