Esettanulmányok
Az Obera egy 3000 m³/h áramlási sebességű Dustomat 4-24 ATEX porleválasztót telepített egy egészségügyi intézménybe. A cél a CMR-ekből álló robbanásveszélyes és veszélyes por kezelése volt a protézisek gyártása során. Ezek a szennyező anyagok a podiátriai padon használt gipszből, a hordómarógépből és a szalagcsiszolóból származnak. A műgyantás protézisek gyártása során keletkező szagok és oldószerek kezelésére is telepítettünk egy ePur10CA-t.
A CMR kezelése az egészségügyi intézményekben
A CMR-hatóanyagoknak való kitettség mindenütt jelen van a munkahelyen. A porok, oldószerek, reagensek és festékek mind veszélyesek a kezelőkre. Ebben az esettanulmányban a gipszport vizsgáljuk, egy olyan CRM-et, amely ártalmatlannak tűnhet, de valójában veszélyes az egészségre.
Mik azok a CMR-ek?
Egyes CRM-anyagok közép- és hosszú távon rákkeltőnek, mutagénnek vagy mérgezőnek minősülnek. Az ezeknek az anyagoknak való kitettségnek jelentős egészségügyi következményei vannak, ezért olyan fontos, hogy eltávolítsuk őket a munkahelyekről. A CMR-eket három kategóriába sorolják:
- Rákkeltő anyag/folyamat: olyan anyag, vegyi anyag, készítmény vagy eljárás, amely képes rákot okozni vagy a rák előfordulását növelni.
- Mutagén anyag: olyan kémiai termékek vagy folyamatok, amelyek növelik a sejtmutációk gyakoriságát és örökletes genetikai hibákat okoznak.
- Mérgező anyagok: olyan vegyi anyagok vagy folyamatok, amelyek káros hatással vannak a nők és férfiak termékenységére.
Ezenkívül a szennyeződésnek két módja van:
- Belégzéssel: behatolás a légutakon keresztül
- Dermális: behatolás a bőrön keresztül (kéz, arc, szem, nyak, karok).
A gipszpor gyakorlati esete
Hogyan készül a vakolat?
A gipszet gyakran használják különböző ipari ágazatokban, többek között vakolat, tömítőanyagok vagy esztrichek, formák és formázóanyagok gyártására, vagy szerkezetek szigetelésére gipszfalakkal, válaszfalakkal, falakkal stb. A gipszet azonban az orvosi ágazatban is használják, például a törött csontok alátámasztására szolgáló formák, sebészeti gipsz, kötésszilárdítás, protézisek gyártása stb. során.
A gipsz a gipsz kalcinálásával és őrlésével előállított porszerű keverék. A gipsz egy úgynevezett üledékes kőzet, amelyet korábban „gipszkő” vagy „pierre de plâtrières” néven ismertek. A legtöbb gipszet földalatti bányákból vagy kőbányákból nyerik ki, majd kalcinálják, aprítják és végül őrlik, így keletkezik a fehér por, amely a gipsz kezelésénél vagy vágásánál látható.
Milyen veszélyeket rejt a gipsz (vagy gipsz)?
A gipsz ásványi por, amely belélegezve káros lehet. Ezek az ásványi porok károsítják a légutakat, és ha túl sokat nyelünk le belőlük, a részecskék egyenesen az orrba jutnak, ahol allergiás náthát vagy az orrnyálkahártya gyulladását okozhatják. A legfinomabb részecskék áthatolhatnak az orrüregen, és akár a légcső és a hörgők nyálkahártyájának irritációját is okozhatják, közvetlenül a légcsövet és a tüdőt támadva. A gipsz ásványi por állandó belégzése krónikus tüdőbetegséghez és asztmához vezethet.
A gipszpor szuszpenziója szintén meghatározó tényező a robbanásveszély szempontjából. A gipszpor robbanásveszélyesnek minősül, ha gyúlékony forrással érintkezik.
Melyek a védelmi intézkedések?
Porszívózás/porfelfogás közvetlenül a porforrásnál
A piacon számos ipari porszívó áll rendelkezésre a kezelőkre veszélyes por elszívására. Egyes ipari porszívók az ATEX-szabványnak is megfelelnek a robbanásveszély elkerülése érdekében.
Kerülje a levegő felkavarását vagy a huzatot.
Célszerű zárt munkaterületen dolgozni, hogy elkerüljük a por mozgását magában a helyiségben és a helyiségen kívül. Ez biztosítja, hogy a por ne szóródjon szét, és Ön többször is érintkezzen vele.
A munkaállomások rendszeres tisztítása
A munkaállomások takarítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a személyzet számára a lehető legegészségesebb és legtisztább legyen a tér.
