A franciák egészségesen lélegeznek a munkahelyükön télen?

Az OberA nyilvánosságra hozta egy új, 4 102 személy bevonásával készült felmérés* eredményeit, amely rávilágít a munkahelyi hőkomfort és a levegőminőség közötti tartós eltérésre: az ideális hőmérséklet erősen vitatott, télen ritka a szellőztetés, hiányoznak a levegőtisztító berendezések, a páratartalom kevéssé szabályozott, és bizonytalanság tapasztalható a vírusokkal szembeni helyes teendőket illetően. A tanulmány a munkáltatókkal szembeni erős elvárást is kiemeli: a nagy többség konkrét intézkedéseket kér az egészségesebb beltéri levegő érdekében a vállalatoknál és a közterületeken.

Rosszul szabályozott hőmérsékletű munkahelyek?

Túl hideg vagy túl meleg a munkahelyen, ez valódi problémává válhat. De ebben a kérdésben nem mindenkinek azonos az ideális hőmérsékletről alkotott elképzelése. Az INRS szerint a hőkomfort referenciaértékei 21 és 23°C között vannak, és ezt a tartományt csak 41 % részesíti előnyben. Néhányan a takarékosabb beállításokat részesítik előnyben 19°C-on vagy az alatt 21%-ban, ami közel áll a nyilvános kommunikációban is hangsúlyozott energiatakarékossági irányelvekhez.

A franciák inkább a meleget, mint a friss levegőt választják

Választás esetén közel minden második francia inkább a meleget részesíti előnyben, még ha a levegő kevéssé is frissül (48%), szemben 41%-kal, akik a rendszeresen frissülő levegőt preferálják, még ha hűvösebb is a környezet. Végül 11% nyilatkozott úgy, hogy nem tud dönteni. Ezek az eredmények megerősítik a hőkomfort súlyát az egészséges környezet megítélésében, annak ellenére, hogy a nyilvános ajánlások a napi szellőztetés fontosságát hangsúlyozzák, télen is.

A franciák aggódnak a páratartalom miatt… de valódi ellenőrzés nélkül

A munkahelyi levegő páratartalma széles körben megosztott aggodalom: a megkérdezettek 90%-a aggódik emiatt, de csak 8%-uk jelzi, hogy azt ténylegesen tesztelik a szintjének megállapítására. Ezzel szemben 82% nyilatkozik úgy, hogy nincs egyértelmű nyomon követés (31% nem tudja, léteznek-e tesztek, és 51% állítja, hogy senki sem teszteli). Pedig a relatív páratartalom a komfort és az egészség elismert paramétere, gyakran 40–60% körüli ajánlásokkal a kellemetlenségek és egyensúlyhiányok korlátozására.

Milyen megoldás a kollégák mikrobái ellen?

Télen a mikrobák a levegőben vannak. Ennek ellenére a válaszok erős bizonytalanságot mutatnak a helyes reflexek alkalmazásával kapcsolatban. Csak egy viszonylag kisebb, 31%-os kisebbség választja a legátfogóbb stratégiát: rövid szellőztetés + légtisztító. Pedig az ajánlások egyértelműek: a szellőztetés és a légcsere, még télen is, néhány perces ismételt ablaknyitással, csökkenti az aeroszolok felhalmozódását. A HEPA szűrés kiegészítésként szintén hasznos.

Állítsuk meg a zárt ablakokat!

A munkahelyi szellőztetés nagyrészt elégtelennek és rosszul szabályozottnak tűnik: mindössze 22% nyilatkozik úgy, hogy naponta legalább egyszer kinyitja az ablakokat (7% többször, 15% egyszer), míg 54% ritkábban teszi (21% hetente néhányszor, 14% ritkán, 19% soha). Főleg 24% válaszolja, hogy nem tudja, vagy nincs ablaka, ami a tájékozottság hiányára és a helyes intézkedések alkalmazásának nehézségére utal.

Rossz levegő a munkahelyen?

Ki nem érzett még fülledt levegőt a munkahelyén? A franciák 78%-a tapasztalja ezt (31% gyakran és 47% néha). A beltéri levegő minősége továbbra is rosszul kezelt és rosszul értelmezett: amikor a levegő fülledtnek tűnik, sokan nem tudják, milyen eszközöket kell aktiválni (szellőztetés, rövid és rendszeres légcsere, szűrés). Pedig a CO₂ hasznos mutatója az elégtelenül frissülő levegőnek, és az egyszerű intézkedések (szellőztetés/légcsere) csökkentik a szennyező anyagok és aeroszolok felhalmozódását.

Rossz kezelés betegség esetén

Amikor egy kolléga köhög vagy náthás, a helyzet továbbra is nagyrészt rosszul kezelt: 43% nyilatkozik úgy, hogy betegen jön be dolgozni, szemben mindössze 25%-kal, akik otthon maradnak. A jelenléti kultúra még mindig túl erős Franciaországban – a Dares kiemeli, hogy minden negyedik betegszabadság (27%) munkahelyi jelenléttel jár. Ezek az eredmények a vállalati operatív utasítások (távmunka, ha lehetséges, maszkos visszatérés tünetek esetén, fokozott szellőztetés/légcsere) mellett szólnak.

Mit tesznek valójában a franciák egy beteg kolléga esetén?

A Covid óta bizonyos reflexek beépültek a kollektív szokásokba. Így egy beteg kolléga esetén a leggyakrabban említett intézkedések a kézhigiénia/fertőtlenítés (53%) és a távolságtartás (41%). Ezzel szemben a zárt térben a legstrukturáltabb intézkedéseket sokkal kevésbé alkalmazzák: a fokozott szellőztetést (27%) és a maszkviselést (18%). Aggasztóbb: a franciák 37%-a a tétlenségre utaló válaszokat ad (25% nem változtat a hozzáállásán, vagy 12% egyáltalán nem tesz semmit).

10-ből 8 francia cselekedeteket vár a vállalatoktól és a nyilvános helyektől

A franciák nagyon erős elvárásokat fogalmaznak meg a vállalatokkal és a nyilvános helyekkel szemben: 83% ítéli úgy, hogy többet kell tenni a példamutató levegőminőség biztosításáért, ebből 56% úgy véli, hogy „mindent meg kell tenni”. Ez az elvárás a tájékozottság hiányából is fakad: a munkavállalók egy része nem tudja, hogyan mérik vagy kezelik a levegő minőségét, miközben a hatóságok egyszerű és hatékony intézkedéseket ajánlanak, mint például a rendszeres szellőztetés és a mutatók (pl. CO₂) nyomon követése.

„Ennek a felmérésnek az eredményei veszélyes reflexre mutatnak rá: gyakran a meleget részesítjük előnyben az egészséges levegő rovására. Pedig télen nem mindig jut eszünkbe annyit kinyitni az ablakokat, amennyit kellene. Itt válnak tehát elengedhetetlenné a légtisztító rendszerek: hatékonyan kiegészítik a szellőztetést, és tartósan csökkentik a részecskék és aeroszolok terhelését a munkahelyeken, anélkül, hogy feláldoznák a komfortot. Folyamatosan olyan vállalatokkal találkozunk, amelyek alábecsülik a munkavállalóik levegőminőségének javításának és kezelésének szükségességét. Pedig ez a tudatosság létfontosságú.”

Thibaut SAMSEL Az OberA vezetője és alapítója